Információk, érdekességek
A szennyezett levegő összefügg az agyszerkezeti elváltozásokkal
2020. március 10.
Tizenkét éves korra agyszerkezeti elváltozásokat okoz, ha a gyerek egyéves korában forgalmas környéken, erősen szennyezett levegőnek volt kitéve – állapították meg amerikai kutatók.
A Cincinnati Gyermekkórház kutatóinak tanulmánya arra az eredményre jutott, hogy azoknak a gyerekeknek, akik születésük után a nagy közúti forgalom miatt súlyosan szennyezett levegőjű környéken élnek, 12 éves korukra kisebb lesz az agyuk szürkeállománya és vékonyabb az agykérge a kis korukban kevésbé szennyezett levegőt szívó kortársaiknál.
Travis Beckwith, a kórház kutatója, a PLOS One tudományos portálon online publikált tanulmány vezető szerzője hangsúlyozta, hogy eredményeik szerint “az a hely, ahol élünk és az a levegő, amit belélegzünk hatással van az agyunk fejlődésre“.
Miközben az agyi struktúra elváltozása sokkal csekélyebb, mint amit egy degeneratív betegségnél lehetne tapasztalni, ez a kis méretcsökkenés is elég lehet arra, hogy különböző testi és mentális folyamatok fejlődését befolyásolja az agyban – tette hozzá.
A szürkeállomány az agy azon részeit is magában foglalja, amelyek részt vesznek a mozgásirányításban, valamint az érzékelésben, például látásban és hallásban. Az agykéreg vastagsága a külső szürkeállomány mélységét tükrözi. A tanulmány megállapította, hogy a homloki és a falcsonti lebeny, valamint a kisagy speciális régióiban 3-4 százalékos csökkenés tapasztalható az erősen szennyezett levegőben élő gyerekeknél – idézte a kutatást az eurekalert.org amerikai tudományos portál.
“Ha a korai életévekben a forgalom okozta levegőszennyezés visszafordíthatatlanul károsítja az agy fejlődését, a strukturális következmények fennmaradhatnak, függetlenül attól, hogy mikor végeznek el újabb vizsgálatokat” – szögezte le Beckwith.
A tanulmányhoz a kutatók 12 éves gyerekek agyát vizsgálták mágneses rezonancia (MR) képalkotással. A vizsgálatban résztvevő 147 gyerek azok közül került ki, akik korábban egy gyerekkori allergiát és a légszennyezettséget vizsgáló cincinnati tanulmányban is szerepeltek. A gyerekeket 1, 2, 3, 4, 7 és 12 éves korukban vizsgálták meg.
A gyermekkori szívbetegsége kezeléséhez nyújtottak segítséget
2020. március 01.
Gyermekem varázslatos gyógyulásának története pályázaton három kórházi osztály összesen nettó hárommillió forint értékben nyert műszertámogatást. A pályázó szülők ezzel hálálták meg azt az áldozatos munkát, amelynek köszönhetően gyermekük felépült. A budapesti Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet Gyermekkardiológiai Intenzív részlege így egy pacemaker készülékkel lett gazdagabb, amely a gyermekkori szívbetegségek kezelésében nyújt hathatós segítséget.Magyarországon minden századik gyermek szívhibával születik, ami az egyik leggyakoribb ritka betegségnek számít. Gyermekkardiológiai ellátásban több mint 15 000 gyermek részesül. A szívbetegségek egyik leggyakoribb formája a ritmuszavar, amelynek kezelése a picik mérete és gyenge immunrendszere miatt újszülött – és csecsemőkorban különösen nehéz. A megfelelő gyógyszeres kezelés mellett hatékony és innovatív megoldást nyújthat azonban a nyelőcsőbe vezethető, elektródával működő pacemaker, amellyel most a K&H gyógyvarázs: gyermekem varázslatos gyógyulásának története pályázat jóvoltából a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet is gazdagodott.
„Évente 1000 gyermeket veszünk fel a GOKI Gyermekszív Központba, és körülbelül évente 500 szívműtétet és 200 szívkatéteres beavatkozást végzünk, ezért fontos, hogy korszerű, innovatív műszerekkel legyünk ellátva. Az elnyert pacemaker a gyermekkori szívritmuszavarok kezelésében van nagy segítségünkre, és a gyors szívfrekvenciával járó, visszatérő ritmuszavarok kezelésére fogjuk használni az újszülöttek, valamint csecsemők esetében” – mondta Dr. Ablonczy László, a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet Gyermekszív Központjának gyermekellátásért felelős orvos igazgatója.
Megállították az egyik legagresszívebb mellrák sejtjeit
2020. március 01.
A melldaganatok egyik legagresszívebb formája, a tripla negatív mellrák sejtjeinek terjedését állították meg laboratóriumi kísérletekben a CRISPR nevű génszerkesztést használva.
Az Oncogene című szaklap friss számában megjelent eredményekről a medicalxpress.com számolt be. A tanulmány a betegség legyőzésének új útjait mutatja meg.
A Machesteri Egyetem, a Glasgow-i Egyetem és a Sheffieldi Egyetem kutatócsoportja az úgynevezett tripla negatív mellrákot vizsgálta. Ez az altípus nem reagál azokra a kezelésekre, amelyeket a daganat más altípusai ellen alkalmaznak.
A rosszindulatú melldaganatok mintegy 15 százaléka tripla negatív, ez az altípus nagy valószínűséggel terjed át más szervekre, és nagyobb eséllyel újul ki a kezelések utáni első években.
A CRISPR génszerkesztési technológiával a kutatócsoport eltávolította két fehérje – a RUNX és a CBF béta – egyikét a rákos sejtekből. Bármelyiket is vágták ki a “genetikai ollóval”, a rák terjedése megállt, noha a CFB béta nevű fehérje kimetszése úgy tűnt, nagyobb hatást fejt ki. Amikor a két fehérje bármelyikét visszaszerkesztették a sejtekbe, a rák folytatta a terjedést.
Paul Shore, a Manchersteri Egyetem munkatársa, a kutatás vezetője elmondta, a felfedezés fontos mérföldkő az áttéteket képező rák terjedésének megértésében, noha hosszú még az út, amíg az eredményekből hatékony terápiákat lehet kifejleszteni.
Hozzátette azonban, hogy a két fehérje más, egészséges szövetekben is megvan, tehát olyan szert kell találni, amely ezeket kíméli.”Fontos, hogy nem tudjuk még, minden tripla negatív sejtre igaz-e a felfedezett hatás, mivel a betegségnek több típusa is van” – mutatott rá.
Nem megfelelő a kórházban kezelt gyerekek oktatása
2020. február 27.
A tartósan kórházban gyógykezelt gyermekek oktatására vonatkozó szabályok felülvizsgálatát kezdeményezi Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa.
Az ombudsman hivatala az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: Kozma Ákos átfogó vizsgálata megállapította, hogy egy hosszú kórházi ellátásra szoruló gyerek nagyon kevés helyen tud hozzájutni a szükséges oktatáshoz.
A Magyar Pedagógiai Társaság beadványa nyomán hivatalból indult vizsgálat feltárta, hogy a jogbiztonság követelménye ezen a területen több okból is sérül. A jogszabály eleve nem rögzíti a tartós gyógykezelés fogalmát, továbbá nincs világos iránymutatás arra nézve sem, hogy mikortól jogosult a kórházban kezelt gyermek az ottani oktatás igénybevételére.
Az alapjogi biztos megállapította: a vendégtanulói jogviszony nem megfelelő módon szabályozott, a szülők és a gyermekek erről a lehetőségről nem is kapnak megfelelő tájékoztatást.
A kórházakban és klinikákon hiányoznak az oktatás személyi feltételei. Emellett a beteg gyermekek számos csoportja – így a középiskolásoké, a sajátos nevelési igényű tanulóké az óvodásoké – egyszerűen nem tud hozzáférni az oktatáshoz, és nincs külön, sajátos pedagógiai és egészségügyi ismereteket átadó kórházpedagógusi képzés.
A szabályozás rugalmatlansága, illetve hiányosságai oda vezetnek, hogy az érintett tanulók oktatása nem vagy nem a jogszabályban meghatározott módon történik meg.
Korszakalkotó tanulmány a daganatos betegségek kezelését
2020. február 26.
Több mint ezer tudós építette fel a daganatos betegségek eddigi legteljesebb profilját. A korszakalkotó tanulmány teljesen megváltoztathatja a rák kezelését – adta hírül a BBC News.
A Pan-Cancer Analysis of Whole Genomes Consortium (PCAWG) nevű projektben közreműködő tudósok a rákbetegséget egy olyan százezer darabos kirakóshoz hasonlították, amelynek darabjai eddig 99 százalékban hiányoztak. A Nature folyóiratban publikált tanulmányuk azonban szinte teljes képet nyújt az összes daganatos betegségről.
A PCAWG tanulmánya 38 ráktípus 2658 daganatának teljes genetikai kódját elemezte. Ennek köszönhetően minden páciens rákbetegsége személyre szabhatóan kezelhető lesz, illetve lehetővé válik, hogy az eddigieknél korábban ki lehessen mutatni a daganatos betegség kialakulását.
“A rák kialakulása nagymértékben sejtjeink normális öregedésének szerencsétlen következménye. A betegség ezen molekuláris fejlődésének teljes megértése az első lépés afelé, hogy azonosítsuk célpontokat a korai észleléshez és esetleg a kezeléshez” – hangoztatta Moritz Gerstung, az Európai Molekuláris Biológiai Laboratórium Bioinformatikai Intézetének vezetője.
Lincoln Stein, az Ontario Rákkutató Intézet tudósa elmondta, hogy az orvosok mindeddig a páciensek egyharmadánál sötétben tapogatóztak, és nem tudták megállapítani, hogy a beteg sejtjei miért váltak rákossá.
Harminchét ország tudósai több mint egy évtizeden át dolgoztak a rákos megbetegedések feltérképezésén. A munka, amelyet 22 tudományos kiadványban publikáltak, megmutatja, hogy a rákbetegség nagyon összetett, sok ezernyi különböző mutáció okozhatja. A kutatás feltárta, hogy az emberek daganatos betegsége átlagosan négy-öt alapvető mutációt tartalmaz, amelyek elősegítik a rák növekedését. Ezek a betegség potenciális “gyenge pontjai”, s a kezelésben éppen ezeket a mutációkat kell támadni.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...737475...245