Információk, érdekességek
Alma-típusú elhízásnál más veszély is fenyeget
2022. június 01.
A túlsúly, mint probléma, ritkán jár egyedül. Aki nem mozog és stresszes életmódot él, nagy valószínűséggel társbetegségeket is beenged az életébe. Ha pedig ez a körhinta beindul, meglehetősen nehéz kiszállni. A metabolikus-szindrómáról és a kilépés lehetőségeiről beszélt dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa.
A veszélyes “alma”
A szakemberek szerint az elhízás, a magas vérnyomás, a magas vérzsírszint és a cukorbetegség (vagy az emelkedett vércukorszint) olyan gyakran fordul elő együtt, hogy akár “négyes fogatként” is lehetne aposztrofálni a jelenséget. A tünetegyüttest metabolikus szindrómának nevezik, amelynek többnyire feltűnő külső jegyei is vannak.
A veszélyeztetett típus tagjai főleg törzsre, hasra híznak, tehát náluk alma-típusú elhízásról beszélhetünk, amit laikusok esetleg sörhasként is emlegetnek. A túlsúly mértéke azonban nem mindig vág egybe az anyagcsere-eltérések súlyosságával. Sokszor egészen kisfokú túlsúly is kifejezett anyagcsere változással jár együtt. A hasi predominanciájú súlynövekedés és a vele együtt megjelenő magas vérnyomás, vérzsír eltérések és az emelkedett vércukorszint – mint szív- és érrendszeri rizikófaktorok – legsúlyosabb szövődményei a szívinfarktus és a stroke (agyi érelzáródás, agyvérzés). Ugyanakkor ez a négy összetevő sokszor állhat rejtetten az érszűkület vagy a potenciazavar megjelenése mögött is.
Ördögi kör
A magas vérnyomást súlyosbítja, hogy a zsírszövet növekedése miatt a szív csak növekvő ellenállást leküzdve tudja a testen átpumpálni a vért, sőt a túlsúly az idegrendszer aktiválásán keresztül is gyorsíthatja a szívműködést. Ráadásul az alma típusú elhízottakban a hasban elhelyezkedő speciális zsírszövet megváltozott anyagcseréje miatt inzulinrezisztencia alakul ki. Ha pedig a sejtek inzulinérzékelése csökken, azt a szervezet inzulinhiányként éli meg, és a hiányt, illetve az emelkedő vércukorszintet ellensúlyozandó, még több inzulint termel.
A nagyobb hasi körmérettel rendelkezők többségénél kimutatható a magas inzulinszint, ami a magas vérnyomású betegek több, mint felénél is jelen van. Az ördögi kör tehát itt is tetten érhető, hiszen a magas inzulinszint egyik mellékhatása, hogy fokozza a vesékben a nátrium-visszatartást, ez megemeli a folyadék mennyiségét az érpályákban, mely tovább súlyosbítja a magas vérnyomás.
A „védő” HDL-koleszterinszint csökkenése és az „ártalmas” LDL-koleszterinszint emelkedése miatt kialakuló érelmeszesedés az érrendszer rugalmasságát csökkenti, mely a magasvérnyomás betegség további romlását eredményezi. Mindezek közösen, egyéb biokémiai kölcsönhatásokkal együtt érelmeszesedéshez, szívinfarktushoz, agyi érelzáródáshoz vezethetnek.
A folyamatok tehát összefüggenek és szerteágaznak, tehát valahol mindenképpen közbe kell lépni, hogy elkerülhetőek legyenek a súlyos következmények. A metabolikus-szindróma azért is jelent kiemelt veszélyt, mert minden egyes eleme nem egyszerűen megemeli, hanem mintegy megháromszorozza a szív- és érrendszeri katasztrófák esélyét. Így akinél a tünetegyüttes valamennyi tagja jelentkezett már, az 14-15-ször nagyobb eséllyel számíthat az egyre súlyosabb szövődményekre.
Elpusztítják a bélbaktériumokat a gyorsételek
2022. május 29.
A gyorséttermi ételeken alapuló egyhangú táplálkozás megöli az elhízás, a szívbetegségek, a cukorbaj és a rák ellen óvó bélbaktériumokat. Ez derült ki egy kutatásból, mely összefüggést fedezett fel a jótékony baktériumok, az étrend és az általános egészségi állapot között.
A rozsdás ételek megölik azokat az baktériumokat, amelyek megvédik az elhízást, a szívbetegséget és a rákot, tanulmányi találatokat. A jó baktériumok, a táplálkozás és az általános egészségi állapot közötti erős kapcsolat a kutatók felfedezése után a McDonald’s ételeit 10 napig egyenesen
Az emberi bélrendszer baktériumai
Az emberi bélrendszer mintegy 3500 különböző mikrobafajt tartalmaz, ezek együttes súlya nagyjából 1,3 kilogramm. A kutatók úgy vélik, az egyhangú, kevés, erősen feldolgozott fogáson alapuló táplálkozás miatt elpusztulhat a gyomorbaktériumok több mint egyharmada – idézte a The Daily TelegraphTim Spector, a londoni King’s College epidemiológus professzora napokban megjelenő könyvét, a The Diet Mytht.
A felfedezés megmagyarázhatja, miért híznak egyesek, míg mások nem, pedig nagyjából azonos mennyiségű zsírt, cukrot, fehérjét és szénhidrátot fogyasztanak.
10 nap alatt mínusz 1300 baktériumfaj
A kutatás vezetőjének egyetemista fia, Tom tíz napig csak a McDonald’s hamburgereit, sült burgonyáját, csirkefalatjait ette, és kólát ivott hozzá. A teszt előtt mintegy 3500 bélbaktériuma volt, közülük az úgynevezett Firmicutes törzs dominált. A gyorsétrenddel gyorsan elvesztett 1300 baktériumfajt, ekkor már a Bacteriodetes törzs dominálta a baktériumflórát. Arra következtettek, hogy az egyhangú, egészségtelen ételek végeztek velük.
Megváltozott anyagcsere
A bélflóra fontos szerepet játszik a káros mikrobák távol tartásában és az anyagcsere szabályozásában: emésztő enzimeket, A- és K-vitamint termelnek, ezek fontos ásványok – többek között kalcium és vas – felszívódását segítik elő.
A baktériumok kiegyensúlyozatlan összetételét összefüggésbe hozták a bélgyulladás fokozott kockázatával, más kutatás szerint az autizmus kapcsolatos lehet a bélbaktériumok kisebb aktivitásával.
Zöldségfélék bevezetése a babák étkezésébe
2022. május 27.
A csecsemők tökéletes tápláléka az anyatej, de normális esetben a hatodik hónap után már el lehet kezdeni a hozzátáplálást a zöldségekkel.
A kisdedek tökéletes tápláléka az anyatej. Emésztőrendszerük az anyatejen kívül nem képes semmilyen élelmiszer feldolgozására és hasznosítására. Az anyatej nemcsak a fejlődéshez szükséges tápanyagokat tartalmazza, hanem az alkotóelemek emésztéséhez szükséges enzimeket és hasznos bélbaktériumokat is.
A szervezet csak a negyedik hónap után kezd termelni olyan emésztőenzimeket, melyek a testidegen élelmiszerek rostjainak szétbontását, és a tápanyagok felszívódhatóvá tételét biztosítják. Négy hónapos korig az emésztést nem igénylő vízen, egyszerű cukron (glukóz, fruktóz, laktóz), a rostmentes szűrt, vízzel hígított gyümölcslén és az átalakított (humanizált) állati tejen (tápszer) kívüli ételféleség károsan hat a bélrendszerre. Emésztést igénylő rostos gyümölcspéppel öt hónapos kortól, főtt (ezáltal emészthetőbb) zöldségfélével és gabonapelyhekkel hat hónapos kortól próbálkozhatunk.
Az ötödik hónap körül a fejlődő szervezet tápanyagigénye megnő, ennek kielégítése naponta több liter anyatejet igényelne és ez lehetetlen. Az anyatej mellé hozzátáplálás, azaz szilárd ételek bevezetése is szükségessé válik. A babát nem választjuk el, de öt hónapos kortól tízóraira és uzsonnára az étkezést gyümölcspépekkel, hat hónapos kortól a déli étkezést zöldségpürékkel egészítjük ki.
Kérdés szokott lenni, hogy a mellétáplálásra szánt püréket szopás előtt vagy után adjuk? Ha bőven van anyatej, akkor a szopás előtt, amikor még nagyon éhes. Különben a pici teleszívja gyomrocskáját és helyhiány miatt, nem kér kiegészítést. Viszont 1-2 óra múlva megéhezik, és visszatér a napi 8–10 alkalmi szopáshoz. Ha kevés az anyatej, akkor szoptatás után kapjon pótlást, mert még éhes és örömmel fog kanalazni.
Az újra felfedezett hajdina
2022. május 21.
Napjainkban a kiegyensúlyozott táplálkozás, vagy a „fitt konyha” hívei egyre gyakrabban fedezik fel a rostdús, vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag, gluténmentes hajdinát. Utánozhatatlan ízű kis magjai sokoldalúan felhasználhatók, és egészségünkre nézve is számos téren kedvező hatásúak.
Noha fekete búzának is hívják (hántolás előtt a szemek fekete maghéjjal fedettek, az elnevezés innen eredhet), a hajdina valójában nem gabona, hanem a keserűfűfélék családjába tartozó növény, rokona a sóskának és a rebarbarának. Emiatt nem tartalmaz glutént, így lisztérzékenyek is fogyaszthatják. Gazdag vízben oldódó rostokban, ezért könnyíti az emésztést – így a lapos has elősegítője is! Ajánlott és kipróbálásra érdemes mindazok számára is, akik hajlamosak a felfúvódásra, puffadásra.
Változatos felhasználási módok
A Kínából származó hajdina a középkorban került Európába, és a keleti régiókban, pl. Oroszországban és Lengyelországban hagyományosan a mindennapok eledele, leves, vagy kása készült belőle.. Hazánkba tatár közvetítéssel jutott el (tatárkának, pohánkának is hívják). Napjainkban számos elkészítési módja létezik, országonként kissé eltérően és továbbadva, akár a hántolt magot, akár a hajdinalisztet használjuk hozzávalónak.
Ez utóbbiból készül pl. Franciaországban a népszerű, sós palacsintatészta, a galette, melynek receptje hazánkban is ismert. A hajdinalisztből a sütemények, édes palacsinták széles skálája állítható elő, de a magok párolva, főzve pl. kitűnő köretként, rizottóként is felhasználhatók. Salátákban, zöldségfélékkel vegyítve is ajánlott, hiszen a hajdinamag értékes vitamin- és ásványi anyag-forrást jelent.
Fizikai aktivitás előtt ideális
Laktató tulajdonságának és alacsony glikémiás indexének (GI-vércukor szintre gyakorolt hatás) köszönhetően érdemes hajdinát fogyasztani hosszabban tartó testmozgás előtt. Délelőtti fizikai aktivitást megelőzően például reggelire készítsünk hajdinát pl. kevés kókusztejjel, agávé sziruppal (szintén alacsony GI-jű), néhány piros gyümölccsel ízesítve.
A hajdina tartalmaz még többek közt egy triptofán nevű aminosavat, mely javítja az energiaszintet, de hangulatjavító hatású is.
További jótéteményei
Az alacsony GI és a vízben oldódó magas rosttartalom miatt hasznos táplálék azoknak is, akik szeretnék normalizálni koleszterin- vagy vércukorszintjüket.
Ázsiában már évszázadokkal ezelőtt híres volt a hajdina a szívre gyakorolt jótékony hatásairól, magas rutintartalma miatt, mely antioxidáns növeli az érfalak rugalmasságát, erősíti a hajszálereket, csökkenti a vérnyomást. Ily módon véd a szív- és érrendszeri betegségekkel szemben. E tulajdonságát a növény mind a mai napig megőrizte.
A hajdina emellett gazdag fehérjeforrás, bővelkedik vitaminokban (B vitamincsoport, E és C vitamin), antioxidánsokban, és olyan ásványi anyagokban, illetve nyomelemekben is, mint a cink, vas, réz, kálium, mangán, kalcium, magnézium..
Plusz kilók és az alvászavar
2022. május 19.
Az alvászavarok bizonyos típusai összefüggést mutatnak a túlsúllyal – és ez az összefüggés oda-vissza kapcsolatot jelent. Dr. Vida Zsuzsanna, a JóAlvás Központ neurológus főorvosa, szomnológus a lehetséges megoldásokról beszélt.
Az éjszakai légzéskimaradás rizikófaktorai
Éjszakai légzéskimaradásnak, vagy obstruktív alvási apnoénak nevezzük azt a jelenséget, amikor horkolás közben, hosszabb légzésszünet után az érintett hirtelen levegő után kapkod. Az alvási apnoéra való hajlamot, az anatómiai adottságokat általában örököljük, a betegség előfordulása a kor előrehaladtával nő, de kialakulásának más rizikófaktorai is vannak, mint például a szűk orrjáratok, a valamilyen ok miatt kialakuló orrdugulás, az alkoholfogyasztás és a dohányzás. Azonban az amerikai National Sleep Foundation szerint a legnagyobb kockázati tényező a túlsúly. Mivel pedig az ismert alvási apnoé betegek közel fele túlsúlyos, feltétlenül ismerni kell az összefüggéseket.
Kétirányú összefüggés
Bár természetesen nem minden elhízott személy szenved éjszakai légzéskimaradástól, de a plusz kilók bizonyítottan növelik a rizikót. A túlsúly miatt ugyanis a nyak területén is felhalmozódik a zsír, ami önmagában is akadályozza a légzést. Éppen ezért a probléma kezelésének első életmódbeli lépése a testsúly rendezése. Már 10 százaléknyi fogyás is javít az alvási apnoé állapotán, sőt, esetenként meg is szünteti a légzéskimaradást.
Hogyan vezet az alvási apnoé túlsúlyhoz?
Minél súlyosabb az alvási apnoé, annál nagyobb az esély a súlygyarapodásra – állítják a kutatások. Ennek elsősorban az az oka, hogy a légzéskimaradás által megzavart alvás, amely így nyilván nem kielégítő, hatással van az étvágyat befolyásoló hormonok termelődésére.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...505152...293