Információk, érdekességek
Kávé – a hosszú élet titka?
2021. január 21.
A kávéfogyasztás szervezetre gyakorolt hatásáról számos tanulmányt készítettek már, melyeknek eredménye hol összhangban áll egymással, hol ellentmond egymásnak. Egy nemrég közzé tett összefoglaló vizsgálat során 1 610 543 személy adatainak értékelésével igyekeztek megnyugtató választ adni arra a kérdésre, hogy a kávé vajon jótékony hatással bír-e. A 31 tanulmány adatait értékelő elemzés arra is fényt derített, hogy mekkora az a mennyiség, ami után már féket kellene szabni a koffein-éhségünknek.
Mit és hogyan vizsgáltak?
A vizsgálatba bevont tanulmányokban a kávéfogyasztás hatását az összhalálozásra, a szív-érrendszeri eredetű halálozásra és a daganattal összefüggő halálozásra az elfogyasztott mennyiségtől függően vizsgálták. A vizsgálat során a kávéfogyasztók egyéb olyan jellemzőit is felmérték, amelyek befolyásolhatták az eredményeket. Legfőképpen a dohányzási szokásokra tértek ki, de a kávéfogyasztó lakhelyét, nemét és életkorát, valamint a kávé származásának földrajzi helyét is figyelembe vették.
Mit mutatnak az eredmények?
A mérsékelt kávéfogyasztás csökkentette mind az össz-, mind a szív-érrendszeri eredetű halálozás kockázatának. A tanulmány eredményeit érdemes külön is vizsgálni a nemdohányzó és a dohányzó kávéfogyasztók körében. Ebben a tekintetében nem találtak különbséget a két a csoportban. Mindkét esetben jelentősen csökkent a kockázat a kávéfogyasztóknál, az azt nem fogyasztókhoz képest. A nemdohányzóknál minden, naponta elfogyasztott plusz csésze kávé 6%-kal csökkentette az említett kockázatot egészen a 4. csésze kávéig. A 4. csésze felett a kockázatcsökkentő hatás elmaradt.
A daganatos megbetegedésekkel összefüggő halálozás azonban csak a nemdohányzók körében csökkent jelentősen a kávéfogyasztással, a dohányosoknál nőtt. Ez az eredmény megmagyarázhatja azt, hogy korábbi kutatások során miért merült fel a kávé esetleges daganatkeltő hatása. Ezekben a régi tanulmányokban nem különítették el a dohányosokat, így az torzította az ereményt. A feltételezett rákkeltőhatás (nyelőcsőrák) hátterében nem az ital tartalomanyagai, hanem a túl forrón történő fogyasztás állhat.
A vizsgálatok során nem mutattak különbséget nem, életkor, vagy földrajzi hely tekintetében.
Milyen vegyületek lehetnek a főszereplők?
A kávé emberi egészségre gyakorolt jótékony hatása elsősorban polifenol-tartalmának köszönhető. Becslések szerint az európai lakosság polifenolbevitelének 40%-a származik a kávéból. Köztük a klorogénsav a legjelentősebb vegyület, amelyről a vizsgálatok cukoranyagcserejavító, vérnyomás- és gyulladáscsökkentő hatást írnak le. Egyes, a kávéban is előforduló polifenolos vegyületnek daganatellenes hatást is tulajdonítanak.
Miért eszem túl sokat? Teszteld magad!
2021. január 06.
Az élet tele van olyan helyzetekkel vagy ránk törő érzelmekkel, melyek arra késztetnek minket, hogy többet együnk a kelleténél… Fedezzük fel az okokat, hogy azok feltárása függvényében javítsunk eddigi táplálkozási és életmódbeli szokásainkon, eltérő körülmények között is. Ez különösen fontos lehet az év végi ünnepek időszakában.
Egy fárasztó nap után esténként „bedobunk” egy kis csomag csokoládés kekszet, a tv előtt ülve valamilyen ropogtatnivalót, amellett a gyerekekkel együtt eszünk korábban, aztán vacsorázunk… Bizonyos körülmények, anélkül, hogy az feltétlenül tudatosulna bennünk, fölösleges vagy túlzott mértékű evésre ösztönöznek minket. Ha rendszeressé válik, előbb-utóbb a mérleg nyelve vagy ruháink nagyobb konfekciómérete „emlékeztet” rá! Márpedig, amikor az összkalória-bevitel meghaladja a szükségletünket, a fel nem használt kalória zsír formájában elraktározódik.
Jöjjünk rá az okokra
Nagyon változatosak lehetnek az okok, melyek a túlzott mértékű evésre késztetnek minket (pl. megterhelő munka, stresszes munkahelyi légkör, negatív érzelmi hatások, berögződött rossz szokások, unalom érzése). Az első dolog, amit tehetünk, hogy vizsgáljuk meg, melyek hatnak ránk, azaz honnan ered a táplálkozási problémánk. Tudatosítsuk magunkban, hogy milyen érzelmeket élünk át, amikor ránk tör az evési vágy vagy az „idő előtti” éhség (ezt meg kell különböztetni a valódi fiziológiai éhségtől). Fontos lehet még a családunktól örökölt étkezési szokások felülvizsgálata, hiszen sokszor hasznos lenne kétségbe vonni őket.
Figyeljünk magunkra
Ha a probléma tőlünk származik, a megoldás is bennünk van. Az érzelmek kezelésének megtanulása, régi szokásaink megkérdőjelezése, rátalálás kellemes tevékenységekre, a jó közérzet forrásaira – az okok feltárása után – a baj orvoslásának egyik módja lehet. Amellett az alábbi, egyszerű teszt megoldása is segíthet benne. Ha már jobban megértettük, mi késztet minket a túlzott evésre, könnyebb lesz változtatásokat megvalósítanunk táplálkozásunkban, életmódunkban, és egyúttal visszanyerni régi alakunkat. Természetesen ne a manökenek súlyára vágyjunk, hanem olyan alakra, amelynek elérése után jól érezzük magunkat.
A nyers kakaó – tele energiával
2020. december 17.
A kakaót nem véletlenül hívták a régi időkben az „istenek eledelének”… Életelixírnek, igazi kincsnek tartották, és többféle módon is felhasználták. A maják és az aztékok többek közt gyógyszerként alkalmazták, felismerve jótéteményeit, és tápláló, ízletes italt is készítettek belőle. Napjainkban a kakaót a „szuperélelmiszerek” közé soroljuk. Ugyanakkor érdemes figyelnünk arra, hogy a nyers kakaó különösen ajánlott a jó egészség megőrzése szempontjából. A nyers kakaó termékek többek közt jelentős immunerősítő, energizáló hatással rendelkeznek, és antioxidáns tulajdonságuk, vitamin- és tápanyag tartalmuk is magasabb a feldolgozott, finomított kakaókénál. Amellett a különböző formában fogyasztott nyers kakaó hangulatunkat is kedvezően befolyásolja.
A dél-amerikai eredetű kakaófa gyümölcse a jól ismert kakaóbab, de mi is pontosan a nyers kakaó? Erjesztett és szárított kakaómagot (babot) jelent, amelynek aromája a pörkölés fázisán való áthaladás nélkül is élvezhető, szemben pl. a csokoládégyártásban használt legtöbb kakaóbabbal. Amellett a nyers kakaó háromszor-négyszer magasabb antioxidáns tartalommal rendelkezik, mint a pörkölt változat. Bővelkedik olyan ásványi anyagokban is, mint a magnézium, foszfor, réz, kálium, valamint A, B1, B2, B6, B12, D és E vitaminban.
Hatóanyagok és jó közérzet
A nyers kakaó a teobromin nevű vegyületet (alkaloidot) tartalmazza, mely a kávéhoz hasonló, energizáló hatással rendelkezik. Hatóanyaga még a kakaóbabban lévő másik vegyület, a feniletilamin (PEA). Ez a triptofánhoz hasonló módon javítja a hangulatunkat (a szervezet szerotoninná alakítja át), és antidepresszánsként is számon tartják.
Tudtuk-e, hogy pl. a „szerelem első látásra” PEA csúcsot idéz elő a szervezetben?
A nyers kakaó így a kellemes közérzet tápláléka is lehet, de a fáradtság ellen is hat, magas magnézium tartalmának köszönhetően (500 mg/100 g),
Fogyasztása, feldolgozása
A rágható nyers kakaószem a legjobb! A hámozott kakaóbabot (vagy töretet) ugyanis lehet rágni, hiszen egészséges ropogtatni való. A nyers kakaóbab (raw cacao) egészben, törve vagy por alakban kapható, és halványabb színű, mint a jól ismert, feldolgozott kakaópor.
10 perces konyha: Piskóta egyszerűen a mikrobol
2020. december 14.
A 10 perces konyha talán legkurrensebb darabja a mikrohullámú sütőben elkészíthető piskóta, mely 10 perc alatt töltelékkel együtt kész van. Nem hiszed? Próbáld ki!
Hozzávalók:
3 tojás
4 evőkanál liszt
6 evőkanál cukor
3 evőkanál víz
2 evőkanál olvasztott vaj vagy margarin
Fél csomag sütőpor
3 evőkanál ecet (nem tévedés, ettől jön fel a sütid!)
A töltelékhez: Maradék bármilyen lekvár, vagy nutella, vagy amit megkívánunk
Elkészítés: Mindent alaposan összekeverünk egy műanyag tálban, és 6 percre maximumon a mikróba tesszük. Miután lejárt a 6 perc, egy picit hagyjuk benne. Szép magasra meg fog nőni.
Olajjal kikent műanyag, vagy szilikonos tortaformában csodaszépre süthetjük!
Néhány kilogramm fogyás csökkentheti a cukorbetegség kockázatát
2020. december 09.
Kisebb életmódváltoztatások, köztük két-három kilogrammnyi súlycsökkenés, a fizikai aktivitás növelése mintegy felére csökkentheti a kettes típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát egy nagyszabású brit kutatás szerint.
A nyolc éven át folyó Norfolki Cukorbetegség-megelőzési Tanulmány (NDPS) eredményeit a JAMA Internal Medicine című tudományos folyóiratban ismertették a kutatók, akik több mint 1100 prediabéteszes (cukorbetegséget megelőző állapot) embert vontak be kutatásukba.
Az Exeteri Egyetem közleménye szerint ez volt a legnagyobb diabéteszmegelőzési kutatás a világon az elmúlt 30 évben.
A kutatásban egyszerű életmódbeli változtatásokat vizsgáltak, amelyek segítették az embereket a csekély súlycsökkentésben, fizikai aktivitásuk növelésében. Fontos volt, hogy ezek a változások legalább két évig tartsanak és a súlycsökkentést ne kövesse súlygyarapodás.
“Örülünk az eredményeknek, mivel eddig senki sem volt nagyon biztos abban, hogy egy életmódprogrammal megelőzhető a kettes típusú cukorbetegség az általunk tanulmányozott prediabéteszes populáció körében, mivel nem folyt olyan klinikai vizsgálat, amely ezt megmutatta. Most kimutattunk egy jelentős hatást a kettes típusú cukorbetegség megelőzése terén, és nagyon optimisták lehetünk azzal kapcsolatban, hogy még egy szerény súlycsökkenés és a fizikai aktivitás növelése is nagy hatással van a kettes típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatára” – mondta Mike Sampson, Norfolki és Norwichi Egyetemi Kórház (NNUH) konzultánsa, a program fő koordinátora.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...757677...295