Információk, érdekességek
Olaszos egytál - maradék rizsből!
2021. október 13.
Megmaradt egy kis rizs a vasárnapi ebédből? Ne dobd ki! Készíts gyors és ízletes egytálételt belőle!
Hozzávalók:
2 bögrényi főtt vagy párolt rizs,
2-3 kemény paradicsom,
1 tk. olívaolaj
ízlés szerint friss bazsalikom és oregano
csipet bors, só
Elkészítés:
A paradicsomot kis kockákra vágom (ha zavar a magot ki lehet belőle szedni), a zöldfűszereket is aprítom. A rizst az olajon átmelegítem, majd hozzászórom a paradicsomot és a fűszereket. Alaposan összekeverem, 1-2 percig átmelegítem, és már kész is!
A tetejére lehet egy kis reszelt parmezánt szórni vagy mellé szeletelni néhány karika mozzarellát!
Langyosan a legjobb, finom, könnyű vacsorára vagy ebédre való!
Édesburgonya, avagy batáta
2021. október 12.
Az édesburgonya, amelynek semmi köze a burgonyához, a világ egyik legfontosabb népélelmezési cikke, gazdag A- és C-vitamin-forrás, sőt csökkenti az inzulinrezisztenciát.
Magyarországon még nem eléggé ismerik, pedig éghajlati adottságaink alapján – kis odafigyeléssel – nálunk is termeszthető lenne.
Vásárláskor mindig a friss, feszes és sima bőrű példányokat keressük. Nagy nedvességtartalma miatt csak néhány napig tárolható száraz, hűvös helyen. Előkészítése, tisztítása hasonlóképpen történhet, mint a burgonyáé: lehet hámozni, vagy csak vizesen ledörzsölni, kaparni is a héját, de héjában is elkészíthető. Ételkészítéskor a benne lévő természetes ízanyagnak köszönhetően már nincs szükség vaj vagy só hozzáadására.
Érdemes vele kísérletezni, hasonlóképpen felhasználható, mint a rebarbara, a sütőtök és a burgonya. Fogyasztható köretként sovány húsokhoz vagy más zöldségekhez, de készítenek belőle lisztet, csipszet, keményítőt és szeszes italt is. Édes sütemény, lepény is süthető édesburgonyából.
Beltartalmi értékei, élettani hatása
Egy 1992-ben készült tanulmányban 18 zöldségfélét osztályoztak a rostok, a vitaminok és a tápanyagok mennyisége szerint. Közülük kimagaslóan az édesburgonya érte el a legjobb eredményt, és vezette a listát.
Egy édesburgonya biztosítja a napi javasolt A-vitamin-bevitel kétszeresét és a napi C-vitamin-szükséglet egyharmadát. Gazdag B6-vitaminban, rostban, vasban és káliumban, nagyon kevés zsírt és nátriumot tartalmaz.
Az édesburgonya rendelkezik az egyik legnagyobb A-vitamin-tartalommal (béta-karotin, vagyis karotinoidok formájában). A karotinoidok adják a gyümölcsök és zöldségek piros, sárga vagy narancssárga színárnyalatát. Az A-vitamin az immunrendszerünket erősíti, és köztudottan fontos tápanyag az egészséges fogaknak, csontozatnak, lágy szöveteknek, a nyálkahártyának és a bőrnek. Antioxidáns is egyben, ami megvédi a sejteket a sérülésektől. Válasszuk a sötétebb színű (narancssárga) édesburgonyát, mert annak nagyobb a bétakarotin-tartalma.
A szívritmuszavar és a szénhidráttartalmú étrend
2021. október 12.
A szénhidrátok megvonása árthat a szívnek, az alacsony szénhidráttartalmú étrenden élők, vagyis a kevés gabonát, gyümölcsöt és keményítőben gazdag zöldségeket fogyasztók esetében jelentősen nő a pitvarfibrilláció (AFib), a leggyakoribb szívritmuszavar kockázata – állapították meg kínai kutatók.
Az Amerikai Kardiológusok Társaságának éves tudományos ülésén bemutatott tanulmányukban a szakemberek csaknem 14 ezer ember több mint két évtizedet felölelő egészségi adatait elemezték, ez az első és legnagyobb léptékű tanulmány, amely a szénhidrátfogyasztás és a pitvarfibrilláció közötti kapcsolatot mérte fel.
A pitvarfibrilláció a felnőttek körében a leggyakoribb szívritmuszavar. Ez olyan szívritmuszavar, amikor a szív nem ritmusosan húzódik össze, ezért a pulzus tapintásakor nem a megszokott lüktetés tapasztalható, hanem ritmustalan pulzálást lehet érezni. A betegségben szenvedők esetében ötszörösére nő a stroke kockázata és szívelégtelenség is kialakulhat.
A szénhidrát megvonása népszerű súlycsökkentő módszerré vált az elmúlt években. Az alacsony szénhidráttartalmú étrendek, köztük a ketogén, vagy az Atkins-diéta a fehérje fogyasztásra helyezi a hangsúlyt, korlátozva a cukor, a gabonák, gyümölcsök és keményítőben gazdag zöldségek – köztük a burgonya – fogyasztását.
“A szénhidrátmegvonás hosszú távú hatása még ellentmondásos, különösen ami a szív-és érrendszeri betegségeket illeti. A szívritmusra gyakorolt lehetséges hatásáról tanulmányunk azt jelzi, hogy ezt a népszerű súlycsökkentő módszert óvatosan szabad ajánlani” – idézte a Science Daily tudományos hírportál Csuang Hsziao-tungot, a kínai Szun Jat-szen Egyetem kórházának kardiológusát, a tanulmány vezető szerzőjét.
Az alacsony szénhidráttartalmú diéták összefüggenek a pitvarfibrilláció növekvő kockázatával, függetlenül attól, hogy milyen fehérjét vagy zsírt fogyasztanak a szénhidrátok kiváltására” – magyarázta.
A tanulmány 14 ezer résztvevője közül a vizsgált 1985-2016 közötti időszakban mintegy 1900-nél állapítottak meg pitvarfibrillációt. A résztvevőknek fel kellett jegyezniük, hogy naponta 66 különféle ételből mit és mennyit fogyasztottak. Ebből a Harvard egyetem táplálkozási adatbázisa alapján kiszámolták, mennyi szénhidrátot fogyasztottak és ez a napi bevitt kalória hány százalékát teszi ki.
Átlagban a résztvevők kalóriafogyasztásának a felét adták szénhidrátok. Az étrendre vonatkozó amerikai irányelvek szerint a napi kalóriabevitel 45-65 százalékának kell szénhidrátból származnia.
A kutatók három csoportra – alacsony, mérsékelt és magas szénhidrátbevitelre – osztották a résztvevőket. Az első csoport 44,8 százaléknál kevesebb, a második 44,8 és 52,4 százalék, a harmadik 52,4 százaléknál több kalóriabevitele származott szénhidrátból.
Az alacsony szénhidrátbevitel esetében volt a legvalószínűbb a pitvarfibrilláció kialakulása. Esetükben 18 százalékkal nagyobb volt az AFib kockázata, mint a mérsékelt és 16 százalékkal nagyobb, mint a magasabb szénhidrátbevitellel élőknél.
5 szuper őszi zöldség és gyümölcs
2021. szeptember 26.
Megérkezett a hűvösebb ősz is, ilyenkor egyre inkább kívánjuk a tartalmas, főtt ételeket, mégsem szeretnénk tönkre tenni tavaszi-nyári diétánk eredményét. A dietetikusok által ajánlott zsírszegény és fehérjében gazdag pulykahús jól kombinálható a friss zöldségekkel, gyümölcsökkel – Dosso Gabi, a Gallicoop háziasszonya szerint.1. A sokoldalú sütőtök
Az őszi hónapok nagy kedvence a sütőtök, hiszen ez az olcsó alapanyag csodálatos narancsszínnel emeli ételeink látványát. Alacsony kalória-, ugyanakkor bőséges vitamintartalmával egyik legegészségesebb szénhidrátforrásunk lehet. Az ismert fogások mellett igazán ínyenc falatok is készülhetnek sütőtökből: például a pulykahússal töltött sütőtök vagy a sütőtökös pulykatekercs, amely az ünnepi asztalon is megállja a helyét.
Színek és ízek! Kora őszi gyümölcs- és zöldség-kavalkád
2021. szeptember 23.
A késő nyári és kora őszi hónapokban is sok friss nyersanyagot kínál a természet. A színes, ízletes gyümölcsök és zöldségek a klasszikus tápanyag-összetevők mellett más és más vitaminokat, egészségvédő antioxidáns bioaktív anyagokat tartalmaznak.
Különösen értékesek a színanyagokban gazdag piros, sötétzöld és mély-sárga színű termények, melyek mindenikéből kellene naponta egyet-egyet fogyasztani. Mert minél többfélét eszünk, annál többféle táp és védőanyagot veszünk magunkhoz. Kisbabánk részére lehetőleg bió termesztésű és friss árút vásároljunk, és felbontás előtt alaposan mossunk meg mindent a banánt, a narancsot és a dinnyét is. A kiszáradás, a színek fakulása, a barnulás, a foltosodás valószínűsítik a flavonoidok bomlását, jelzik a fitovegyületek aktivitásának gyengülését, sőt a létrejött oxidálódott anyagok élettani hatása egyenesen károssá is válhat.
Gyümölcsöt éhgyomorra
A gyümölcs javítja az anyagcserét, elősegíti a salakanyagok kiürülését, méregtelenít, frissíti az izmok- és az agy működését, és ezáltal fokozza a szervezet ellenálló képességét. A gyümölcsök társítása, az ízek és színek sokfélesége mellett, az alkotórészek jótékony hatását is összesíti. A gyümölcsöket éhgyomorra vagy étkezések közben fogyasszuk, így érvényesül legjobban frissítő, tisztító, immunerősítő hatásuk. Az is helyes megoldás lehet, ha minden napra tervezünk egy tisztán gyümölcsöt tartalmazó étkezést.
Zöldséglé a legkisebbeknek
A zöldségek rákmegelőző, immunerősítő, gyulladáscsökkentő és béltisztító hatású magas rosttartalmú növények. Fogyasztásuk a fő étkezések részét képezve – zöldség lé, saláta, vagy zöldfőzelék formájában -, naponta szükséges a csecsemőkortól kezdve egészen életünk végéig. A kisbaba emésztőrendszere 6 hónapos koráig a zöldségrostot nem képes megemészteni. A kipréselt zöldség levét azonban igen, és vitaminitalként a gyümölcslevekkel azonos értékűnek tekinthető. Számukra a zöldséges főtt ételeket szükséges kiegészíteni más energia és tápanyagban – főleg fehérjékben – gazdagabb élelmiszerrel (hús, tojás, olaj, gabonaneműek, stb.).
A zöld színű zöldségek és gyümölcsök dicsérete
A zöld az élet színe. Látványa nyugtatja az idegeket, harmóniát és megnyugvást sugároz. A zöld színű zöldségek és gyümölcsök magas klorofill tartalmuk okán (spenót, mélyzöld színű saláta, brokkoli, uborka, avokadó, stb.) a sejtek épségének őrzői, kedvezően befolyásolják a máj, az epe, a vese és az ivarmirigyek működését. Káliumban, K-vitaminban különösen gazdagok, ezáltal az egészséges ideg- és izommüködés fenntartásában, a magasvérnyomás megelőzésében, a véralvadásban, a csontképzésben töltenek be fontos szerepet. A karotinoidok csoportjába tartozó antioxidáns hatású színanyagai számos idült betegség megelőzésében nélkülözhetetlenek. Védik a szemet a látásromlás és a szürke hályog kialakulása ellen.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...747576...304