Információk, érdekességek
Hogyan változik a vércukorszint?
2024. július 16.
A vércukorszint két élettani szabályozója a szervezet saját hormonjai, az inzulin, és a glukagon. Amikor a glükóz vérszintje megemelkedik, a hasnyálmirigy inzulint bocsát ki magából, és a glükózt eljuttatja a sejtekhez.
Inzulin és glukagon
Ezen kívül az inzulin aktiválja a glukóz energiává és glikogénné alakulásának folyamatát, azaz szerkezetileg lehetővé teszi a szervezet bizonyos részeiben (máj, izmok) való raktározásra, szükség esetén a gyors mobilizáláshoz.
Ha a vércukorszint egy bizonyos szint alá csökken, a hasnyálmirigy glukagont bocsát ki (ez egy inzulin antagonista). Ekkor a máj glukagont enged a véráramlásba, ezért a vércukor újra megfelelő szintre emelkedik, stabilizálódik.
Magasabb cukorértékek: fontos a mozgás és a megfelelő diéta
Cukorbetegségben akár 1-es, akár 2-es típusú, a hasnyálmirigy inzulin termelése nincs összhangban a szénhidráttal bevitt glükóz mennyiségével, és a sejtekhez történő elszállításával. A vérben keringő nagyobb mennyiségű cukor megváltoztatja a kémiai viszonyokat, ez pedig tipikus diabéteszes tünetekhez vezet, mint pl. nagy mennyiségű vizelet, szomjúság, kimerültség.
Nagyon fontos, hogy az esetek döntő többségében az időben észlelt magasabb vércukor értékek még korrigálhatóak vagy karbantarthatóak rendszeres testmozgással és szinte észrevétlen étrendi áthangolásokkal.
Glikémiás index (GI) A GI megmutatja a szénhidráttartalmú ételek vércukorszintre, és ezáltal az inzulinelválasztásra gyakorolt hatását. Minél nagyobb az étel GI-értéke, annál intenzívebben és gyorsabban megemeli a vér cukorszintjét, és annál több inzulin leadására serkenti a hasnyálmirigyet.
A GI kiszámításához 50 g glükóz vércukorszint-emelő hatását veszik alapul, és ezt hasonlítják össze a különböző élelmiszerek elfogyasztása után tapasztalható vércukorszint-emelkedéssel. A számérték megmutatja, hogy az 50 g glükózhoz képest az azonos mennyiségű szénhidrátot tartalmazó élelmiszer elfogyasztása hányszoros mértékű vércukorszint-emelkedést okoz. 50 g szénhidrátot tartalmaz például 1 kg sárgarépa vagy 650 g görögdinnye.
Ki mint veti ágyát...
2024. július 04.
Ha reggel derékfájással ébredünk, az a rossz minőségű alvás jele is lehet?
A „pihenés” szükségessége és indokoltsága a mindennapi igénybevétel után az izomzat és az ízületi porcok mellett – mint mozgásszervi egység – talán leginkább a gerinc szempontjából lényeges, amit az is igazol, hogy a legtöbb reggeli panasz is a nyak és a keresztcsont között a gerinc valamelyik szakaszára vagy éppen a teljes gerincre vonatkozik.
A gerincproblémák és az ezekkel kapcsolatos fájdalmak egyik első és talán leggyakoribb oka a csigolyák közötti porckorongok túlterhelése. Egyértelmű, hogy a testhelyzetek közül a vízszintesen fekvő állapot jár a legalacsonyabb porckorong- terheléssel, tehát a „kipihenést” ez szolgálja a leghatékonyabban, éppen ezért ezt a lehetőséget kell biztosítani és kihasználni az alvási időszakban.
Széles körben kedveltek a memóriahab felszínű matracok, melyek a felszínen felveszik a testsúly függvényében a testkontúrok által kialakított benyomódási alakzatot, és ezzel egyidejű fekvőhelyzetstabilitást is eredményeznek, biztonsággal elkerülve az érintkező pontokon a bőrirritációs károsodásokat és a következményes panaszokat, s közben a gerinc nem deformálódik.
- A túl kemény felület (matrac) esetén az alvás során a szükségesnél gyakrabban kell testhelyzetet változtatni, ami az alvás folyamatosságát és mélységét kedvezőtlenül befolyásolja, illetve a szükségesnél több izomaktivitást igényel. Emellett a nyomáspontokon kellemetlen fájdalmak jelentkezhetnek.
- A túl puha matrac lehetővé teszi a testfelület érintkező pontjainak túlzott besüppedését, ami az élettani gerincgörbületek alakjának deformálódását, és ezzel a porckorongok rendellenes terhelését okozza.
Mennyi folyadékot kell fogyasztani?
2024. július 02.
Fejfájás, karikás szemek, petyhüdt bőr, gyengeség, enerváltság, székrekedés, altesti bajok: számos panasz hátterében egy egyszerűen elkerülhető probléma, a vízhiány áll. Ha kicsit jobban odafigyelnénk arra, hogy elegendő folyadékot fogyasszunk, sok más mellett ezek a kellemetlenségek is megelőzhetők lennének.
A vizet nem véletlenül tekintik az ősi mitológiák az élet alapelemének, teremtő ősanyjának: az emberi szervezet létfontosságú alkotórésze. A vérkeringést fenntartja, gondoskodik a tápanyagok oldásáról, felszívódásáról és szállításáról, a méreg- és salakanyagok kiválasztásáról, kiürítéséről, a bőr rugalmasságáról és hűtéséről, a tüdő párásításáról, mozgásszerveink „olajozottságáról”, sejtjeink, szöveteink felépítéséről. A víz élettani funkcióit felsorolni is nehéz, testünk egészséges működése elképzelhetetlen a kiegyensúlyozott folyadékháztartás nélkül.
Napi nyolc pohár
Testünk mintegy kétharmadát víz alkotja, de ennek mennyisége nem állandó: a kilégzés párájával, a bőr pórusain át a verejtékezéssel, illetve a salakanyagokkal, a vizelettel és a széklettel naponta több liternyi víz távozik a szervezetből, amit pótolni kell. Természetesen a folyadékszükséglet az életkor és a testalkat szerint eltérő. Érthetően más mennyiségre van szüksége egy csecsemőnek és egy felnőttnek, és nem azonos a vízigénye egy kistermetű, vékony, illetve egy nagydarab, testes embernek sem.
Más körülmények, az élethelyzet (várandósság, szoptatás, idős kor stb.), a jellemző tevékenység is befolyásolja a folyadékigényt, így például a hormonális változások, az egészségi állapot, a testhő és a külső hőmérséklet, a levegő páratartalma, a fizikai aktivitás mértéke és sok egyéb tényező is. Átlagosan 30 ml az a mennyiség, amelyet naponta testtömeg-kilogrammonként ajánlott elfogyasztani, vagyis egy 80 kilós felnőtt embernek napi 2,4 liter folyadékra van szüksége. Ezek szerint tudományosan is igazolható az a régi jó tanács, amely napi nyolc pohár vizet ajánl a jó egészséghez!
Intő jelek
Mindenkivel előfordulhat, hogy egyszerűen elfelejtkezik az ivásról. Ismerős napirend: reggeli helyett felhajtunk egy kávét, bekapunk egy péksüteményt, a munkanapokon a gyors ebéd inkább száraz, ritkábban tartalmaz levest is, utána újra kávé következik, ami ráadásul még vízhajtó hatású is. Az eredmény tompa fejfájás, bágyadt, enervált hangulat, lendületvesztés, a bőrön megjelenő finom ráncok, a szem alatt sötét karikák, az összpontosítási képesség csökkenése, nyelvszárazság, kisebb mennyiségű, esetleg csípős vizelet.
Az öngyógyítás titkai: az egyensúly az aktivitás és a passzivitás között
2024. június 22.
Ha jól megnézzük a test öngyógyítása a világ legtermészetesebb dolga. Gondolj bele, ha egy kicsit elvágod a kezed, ez a vágás viszonylag hamar begyógyul. S ha továbbgondolod a vágás példáját, miért ne lehetne képes a test bármilyen elváltozást helyreállítani önmagán? Az csak egy dogmává vált feltételezés, amit sokan és nagyon erősen hisznek, hogy vannak olyan változások, amelyek "gyógyíthatatlanok". Ezer és ezer példa igazolja, hogy a test öngyógyító funkciója hatalmas mértékben túlszárnyalja az orvostudomány képzeletét.
Vajon milyen belső állapotok, s milyen mechanizmusok befolyásolják a test működését?
A modern tudomány szerint az, ahogyan a világ jelenségeit megfigyeljük és értelmezzük az óriási jelentőséggel bír, hiszen befolyásolja a tapasztalatunkat. A legszemléletesebb példa az a kísérlet, melyet Deepak Chopra a világhírű orvos írt le az egyik könyvében. Egy placebo hatást vizsgáló kutatás egyik elemeként náthavírusokat juttattak közvetlenül a kísérleti alanyok orrnyálkahártyájára, akik nem tudtak erről. Megdöbbentő volt az eredmény, amelyet nagyon kevés tudományos szaklap hozott le Pedig nagyon fontos következtetéseket jelenthet. A résztvevők mindössze 12 %-a betegedett meg, s ez az arány nem növekedett még akkor sem, amikor hideg vizet itattak velük, vagy más hasonló fizikai hatásnak tették ki őket! Viszont jelentősen növekedett a megbetegedettek aránya, amikor a hatásokra valamilyen módon felhívják az illető figyelmét. Mi lehet az ok? A gondolati folyamat bekapcsolódik a saját testi állapot érzékelésébe, s öntudatlanul befolyásolja azt. Ebben az esetben létrehozza a betegséget, adott esetben viszont feloldja azt.
A kamaszkori változásokon is átsegít a sport
2024. június 13.
A kiskamaszok sportágválasztása nem könnyű feladat, főleg akkor, ha a család nem jár előttük követendő példával. Valahol el kell kezdeni – még a sovány, túlsúlyos vagy önbizalom-hiányos gyermeknek is! Dr. Muzsik Réka, a szentesi Pingvin Patika vezetője, sporttáplálkozási tanácsadó, fitneszinstruktor tanácsai az elindulás előtt álló gyerekeknek és szüleiknek szólnak.
A mindennapos testnevelés fontossága
2012. szeptember 1-től minden köznevelési intézményben kötelezően bevezették a mindennapos testnevelést heti öt óra keretében, melyből legfeljebb heti két óra váltható ki például iskolai sportkörben való sportolással vagy versenyszerű sporttevékenységet folytató sportszervezet edzéseivel.
Ez az intézkedés egy komplex iskolai testmozgásprogram része, mely biztosítja az egészséges kondícióhoz szükséges mértékű testmozgást. A sportolással kapcsolatban pozitív érzelmeket alakít ki, élményszerű, változatos mozgástanulást tesz lehetővé. Rendkívül fontos a preventív hatása is, hisz ezáltal a diákok kevesebbet ülnek rossz testtartásban a televízió vagy a számítógép előtt.
Kell a jó példa!
A serdülőkorú gyerekek, vagyis a 11-12 – 18-20 év közötti fiatalok nagy hormonális változáson mennek keresztül, ami sokkszerű hatást gyakorol a testükre és lelkükre egyaránt. Ám ezekre a változásokra minden szervezet máshogyan reagál! Emiatt láthatunk fejletlen izomzatú, vékony testalkatú és túlsúlyos kamaszokat egyszerre, ugyanazon korcsoportban.
A család szerepe azonban minden esetben meghatározó. Ha rendszeresen együtt mozognak, sportolnak, a gyermek ezt látja, követi, és így szereti meg a sportot. Ez segít könnyebben feldolgozni a kamaszkori változással együtt járó stresszt. A gyermekkor mozgásos aktivitásának hiánya később már nehezen pótolható.
Körülbelül 14 éves korig leginkább az állóképesség fejleszthető – magyarázza dr. Muzsik Réka. Főleg a futás, úszás, biciklizés, játékos sportmozgások ajánlottak. A csontozat a saját testsúlyos edzésre, ugrásra szilárdul, tömör és vastag lesz. Ez késleltetheti az időskori csontritkulás kialakulását. Súlyzós gyakorlatok is végezhetők már ebben a korban, de ilyenkor elengedhetetlen a test biológiai fejlettségének pontos ismerete. Minden esetben egyéni edzésterv kialakítása szükséges!
Mit sportoljon egy fejletlen izomzatú kiskamasz?
Táplálkozásában kapjon nagy hangsúlyt a megfelelő fehérje- (például sovány hús, tojás) és szénhidrátbevitel (például rizs, zab, banán); kisebb arányban a telítetlen zsírok bevitele (például hidegen sajtolt növényi olajok), hiszen ez elengedhetetlen a megfelelő hormonális működéshez. 14 éves kortól edzőteremben is edzhet szakember felügyelete mellett. Ebben az életkorban leginkább a saját testsúlyos edzés ajánlott, de személyi edző segítségével már beiktathatók egyes súlyzós gyakorlatok is.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...151617...169