Információk, érdekességek

Az életmentő D-vitamin – 1. rész

2014. november 18.

Állandóan azt halljuk: a magyarok D-vitamin ellátottsága kritikus. De tudjuk, mi is az a D-vitamin (ami valójában hormon), miért olyan égetően fontos az emberi szervezet számára, és hogy juthatunk hozzá a legbiztonságosabban? Ezekről szól mai két cikkünk! 

A Derült égbolt vitaminja

• A kezdetek…

A D-vitamin-hiány csonttünetei már az ókorban ismertek voltak, azonban részleteiben csak 1650-ben F. Glisson írta le. A csukamájolajat (amely valójában a tőkehal májának olaja) hosszú időn keresztül gyógyszerként használták a D-vitamin hiány kezelésére, azonban először csak 1824-ben D. Scheutte írta fel kezelésként.
A betegség első tudományos megközelítése McCollum és munkatársai nevéhez fűződik. 1914-ben vajzsírból egy zsírban oldódó alkotóelemet izoláltak, amelyet később „A-vitamin”-nak neveztek el. Az egészséghez szükséges zsírban oldódó alkotóelemek után kutatva Mellanby 1919-ben zsírszegény tejen és kenyéren élő kölyökkutyákon megfigyelte a csontbetegség kialakulását. A táplálékhoz hozzáadott vajzsír, vagy csukamájolaj csökkentette a betegség kifejlődését.
A kulcskísérletet 1922-ben McCollum és munkatársai végezték, amikor megfigyelték, hogy a felhevített tőkehalmájolajban az oxidáció során az A-vitamin megsemmisül, de a csont növekedéséért felelős alkotóelem nem. Ezt a hőálló, zsíroldékony alkotóelemet D-vitaminnak nevezték el.
Időközben, egy teljesen más gyógymód látott napvilágot a D-vitamin-hiány kezelésére. 1921-ben Hess and Unger megfigyelték, hogy „ a D-vitamin-hiány előfordulása szoros összefüggést mutat a napfény szezonális változásával”. Chick és munkatársai az előbb említettek alapján azt állították, hogy a napfénnyel ugyanolyan jól lehet kezelni a D-vitamin-hiányt, mint a csukamájolajjal.

Ezért van szükségünk minél több fényre

2014. november 17.

Amikor képzeletünkben a fényt az élettel társítjuk, igazunk van... Az éltető fénynek számos jótékony hatása van szervezetünkre nézve, melyek közé tartozik a kedélyállapot javítása, az éles látás megtartásának elősegítése, idősebb korban az ébrenlét-alvás ciklus szabályozása. Elengedhetetlenül fontos tehát mindennap mozogni a szabad levegőn, természetes fényben, és jól megvilágított belső térben élni - összességében vizsgálva életminőségünk javítása érdekében. 

A fény hatása a közérzetünkre

A dél-afrikai születésű és az Egyesült Államokban élő Dr. Norman E. Rosenthal, nemzetközi hírű pszichiáter professzor 1984-ben azonosította a szezonális depresszió (emocionális zavar) jelenségét a fényviszonyokkal összefüggésben.Kimutatta, hogy a fény alapvető szerepet játszik nemcsak hangulatunk alakulásában, hanem biológiai óránk szabályozásában is. Napjainkban a fényhatást elsősorban a téli depresszió, negatív irányú hangulatváltozás elleni harcban alkalmazzák terápiás célokkal. A mesterséges fényterápiánál egyszerűbb megoldás, a szabadban történő, rendszeres séta például azért javasolt, mert a fény javítja kedélyállapotunkat a rövidebb, borongós téli napokban is. Ilyenkor ugyanis kint, a szabadban még mindig több fény van, mint a mesterségesen megvilágított, belső terekben. Ugyanakkor segít a téli időeltolódással kapcsolatos problémák megoldásában (amikor nehezen szoknunk hozzá a nappalok és éjszakák, azaz az ébrenlét-alvás ritmusának változásához).

A teafű

2014. november 16.

Ez az ezeréves ital – azon túl, hogy kiválóan oltja a szomjat – a legváltozatosabb tulajdonságokkal rendelkezik: nem véletlenül állja az idő próbáját.

Különösen ajánlott fogyókúrázók számára

Igaz

A tea nemcsak kalóriaszegény (persze, ha tej vagy cukor nélkül isszák), hanem természetes vízhajtó is. Megkönnyíti a méreganyagok kiürítését a szervezetből, és elősegíti az emésztést. Mindazonáltal egyetlen tea sem fogyaszt, ha rendszeresen isszák ugyan, de nem vesznek figyelembe bizonyos táplálkozási szabályokat.

Bagdy Emőke professzor asszony szerint: pihenni muszáj!

2014. október 17.

Meglepő statisztikai eredményeket hozott a fent említet felmérés, miszerint közel 10 százalékkal utaztak többen szeptemberben, mint augusztusban. Az adatok megerősítik a szakemberek megfigyeléseit, hogy a kiégést megelőző módszerek mellett, mint például vitaminkúra, stresszoldás, salaktalanítás, homeopátia, az utazás sem elhanyagolható. Bagdy Emőke a pszichológiatudomány egyik legelismertebb szakembere szerint a legideálisabb, ha főszezonban megyünk nyaralni. Enne több oka is van, de ha a nyáron nem volt lehetőség, pótoljuk azt ősszel, mert utazni, pihenni muszáj.

Többszörösen káros a kialvatlanság

2014. október 05.

Az Alexandros Vgontzas pszichiáter professzor vezette kutatócsoport önkénteseken vizsgálta a kialvatlanság következményeit. A tizenöt napon keresztül tartó kísérletben főiskolás diákokat tesztelt: a 25 résztvevő az első négy napon 8 órát alhatott, utána már csak hatot.

A fáradtság jelei a testen és a lélekben

Egy hét múlva a kialvatlanság tünetei voltak megfigyelhetőek a diákokon. A kutatók követték a szervezet néhány hormonjának aktivitását, illetve, hogy a diákok mennyire voltak képesek figyelni napközben az órákon. A vártnak megfelelően az emberek több kialvatlan nap után hamarabb elaludtak, alvásuk is mélyebb volt, és napközben koncentrációképességük is gyengült.